Olivia jóga kineziológa stresszoldás jóga 3-1-2 meridián torna

JÓGA


Nincs egy éve, hogy elkezdtem a jógát Olívia „csapatában.” Édesapám hosszan tartó betegeskedése és halála nagyon megviselt mind fizikailag, mind lelkileg. A jóga segített, s most már úgy kell nekem, mint egy falat kenyér az éhezőnek. Szerencsére rugalmasan, bármely csütörtökön látogathatjuk az „edzéseket” nincs kényszer az előre fizetéssel.
A „nagy” influenza járvány az idén elkerült, én a jógának tudom be ezt is. A nyáron lumbágóm volt, az orvos is a jógát tanácsolta. Akkor még kezdő „versenyzőként” megfogattam hogy minden alkalmat kihasználok, hogy erősítsem a testem és a lelkem. Bár előtte rendszeresen kocogtam, mégis minden alkalommal érzem, hogy izzadás nélkül is milyen mély izmokat mozgatnak meg a jógagyakorlatok. Szabadidőmben is próbálom csinálni, bár az nem olyan hangulatos, mint a közös jógaóra. Nekem nagyon bevált ez a „sport”.
D.Ági


STRESSZoLDÁS


"Sokféle félelem, szorongás miatt kerestem fel Olíviát, akit egy ismerősöm ajánlott.
Miután megismertem a stresszoldás módszerét, érdeklődve figyeltem a változásokat életemben.
Motiváltabb lettem, munkahelyemen, közösségeimben nem érzem már magam periférián, felszabadultnak érzem magam, nem ragaszkodom az elismeréshez, a folytonos megerősítéshez.
A leglátványosabb eredmény most az számomra, hogy két idegennyelvű konferencia előadást is meg tudtam tartani a múlt hónapban, ki tudtam állni és bár izgultam, de nem feszengtem, hanem bátran éltem meg ezeket a feladatokat, utólag is büszkén merek tekinteni rájuk.
Szerintem a stresszoldás egy nagyon baráti módszer arra, hogy szembenézzünk belső blokkjainkkal, új válaszokat keressünk az életünkben vissza-visszatérő kérdésekre, feladatokra. Bizakodva várom a további alkalmak gyümölcseit, és persze mindenkinek ajánlom, hogy ne féljen kipróbálni ezt az utat."
Melinda, 29 éves (2013. december)

,,majdnem 10 év együtt töltött idő,két szép kicsi gyermek, egy romokban hevert házasság, ennyi volt az életünk pár hónappal ezelőttig. Nem tudtam mi az oka, de abban biztos voltam, hogy külső segítség kell, mert hiába a sok-sok beszélgetéseink ellenére sem tudtuk megoldani,rendbe rakni, helyére tenni a dolgainkat. Ekkor kerestem meg a kineziológust Oliviát, csak ajánlani tudom mindenkinek akinek pár kapcsolati problémái vannak, és kilátástalannak találja helyzetét,nem tudjuk mit csinált,hogyan csinálta de működik és ez szuper, most minden rendben van otthon és ez neki köszönhető! KÖSZÖNJÜK!
(D-né Mária 41 éves)

Mindig szorongó típusú ember voltam, de a tüneteim – ami miatt végül elmentem Olíviához – kb. 2009. elején kezdődtek.
Amikor később utána olvastam, úgy gondoltam, hogy ezek valamiféle pánikszerű tünetek, ugyanis sokat köszörültem a torkomat, hányingerem volt. Sajnos sokáig azt hittem, hogy majd én megoldom magam és elmúlik, de akárhogy próbáltam hatni magamra, nem sikerült. A tünetek egyre gyakoribbak és erősebbek lettek. 2010. áprilisában végül oda jutottam, hogy már alig tudtam bemenni a munkahelyemre. Hányingerem volt már a reggeli készülődésnél, az utazásnál, amikor beszélgettem valakivel. Szinte csak akkor éreztem magam jól/jobban, amikor egyedül voltam. El voltam keseredve, hogy mit tegyek?
Pszichiáterhez nem akartam menni, mivel szerintem a gyógyszerek nem segítenek, inkább csak ördögi kör, mert egyre erősebbet kell szedni. Nem is akartam elhinni, hogy én ezen nem tudok úrrá lenni. Áprilisban volt egy másfél hét, amikor már szinte enni sem tudtam a hányinger miatt. Előzőleg gondolkoztam már én különböző alternatív megoldásokon (pl. kineziológus), de ezeket sem mertem igénybe venni. Mondhatjuk, hogy szégyelltem ezt az állapotot. Végül interneten kezdtem el keresgélni kineziológus után és Olíviára esett a választásom.
Tulajdonképpen megérzésből választottam őt és ezt nem is bántam meg azóta sem. Olívia a valóságban is olyan harmonikus személyiségű, sugárzóan vidám ember, mint amilyen az interneten látható fényképen. Szinte hihetetlen volt számomra is, de alig tudtam elmenni hozzá, olyan rosszul voltam és mire végeztünk, már teljesen jól voltam. Felszabadító érzés volt, hogy jól éreztem magam és ismét felszabadultan utazhattam!
Kiderült, hogy egy gyerekkori emlék okozta a tüneteket. Mivel ilyen hatásos volt ez a „kezelés”, ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálok minden olyan dolgot helyre tetetni az életemben, ami gondot okoz számomra. Ezért időnként, havonta-kéthavonta, vagy ha valamilyen problémám van, pl. idegesebb vagyok tartósan, akkor elmegyek Olíviához.
Azóta sok pozitív változás történt az életemben. Ha tudtam volna, hogy ez a módszer ennyire hatásos, egy percet sem vártam volna. Sok kellemetlen perctől, órától, naptól megkímélhettem volna magam. Nem utolsósorban sokkal jobb, mint a gyógyszerek, amiktől ezek a tünetek nem múltak volna el, esetleg csak csökkentek volna. Most pedig semmi gondom és ezért nagyon hálás vagyok Neked, Olívia!
Nagyon köszönöm! Mindenkit arra buzdítok, aki ugyanígy hezitál, mint én tettem korábban, hogy ne féljen, ne idegenkedjen, hanem bátran keresse meg Olíviát!
Erzsi, Budapest, 31 éves

Oliviával és rajta keresztül a kineziológiával 3 évvel ezelőtt találkoztam. Előtte sok lelki problémával küzdöttem ami mindenre rányomta bélyegét, kezdve az emberi kapcsolatokkal, a munkán át az alvás zavarokig. Pszichológusok és pszichiáterek próbáltak segíteni, és bár a gyógyszeres kezelés javított az állapotomon, de tartós javulás nem következett be.
A kineziológia azonban segített. Már 2 kezelés után látványosan javult a kedélyállapotom és végül megszűntek a panaszaim, amelyek azóta sem tértek vissza. Gyógyszert egyáltalán nem kell szednem, az életem sokkal jobb és kiegyensúlyozottabb lett köszönhetően Oliviának!
Csaba, (41 éves)

Amikor megkaptam az első protézisemet nagyon undorodtam tőle, annyira, hogy nem is hordtam, mert nem tudtam hozzányúlni. Egy kineziológiai stresszoldás után elmúlt az undorom, sőt szeretem és ápolom! Amikor édesanyám betegen feküdt a kórházban, minden látogatásnál az első dolgom az volt, hogy kivettem a fogsorát, megmostam, és visszatettem. Nagyon hálás volt érte, de nem értette ezt a nagy változást. Másik alkalommal a kórházból jöttem ki egy 4 hetes kezelés után. (csontritkulás, 12 mm-es csigolya elcsúszás, kompressziós csigolya törés) Nagyon jól tudtam mozogni 2 napig. Ekkor jött egy olyan éles fájdalom, hogy mozdulni sem bírtam. Újból kineziológushoz, Szirtesi Oliviához fordultam segítségért. … és nagy csoda történt: a kezelés végére megmozdultam, apróbb dolgokat megcsináltam, és napról-napra jobban lettem. Nekem tényleg sokat segített!!
Gréti mama 68 éves nyugdíjas

Fél évvel ezelőtt nagyon megfájdult a derekam. Voltam vele orvosnál, majd csontkovácsnál is de nem lett jobb a kezelésektől sem. Mivel pincérként dolgozom, nagyon kiborultam, mert úgy látszott szakmát kell váltanom. Már nem bírtam el a tányérokat, annyira hasogatott a hátam. Egy kineziológiai kezelés után úgy múlt el a fájdalmam, hogy már csak egy-egy rossz mozdulatra érzem, hogy van derekam. Újból tudok rendesen dolgozni. Köszönöm!
D. Alex 32 éves pincér

A barátnőm ajánlotta, hogy menjek el kineziológushoz (Szirtesi Oliviához) a gyulladásban lévő fogammal. Először furcsállottam az ötletet, de amikor a fogorvos azt mondta, hogy szedjek egy hétig antibiotikumot és ha nem segít kihúzza a fogamat…. Hát elgondolkoztam a dolgon. Ugyanis a gyógyszer nem segített, bedagadt az arcom és lüktetett, feszült, lehajolni sem tudtam. A kezelés után érdekes dolog történt, másnapra megfájdult az egész felső fogsorom, majd harmadnapra minden fájdalom elmúlt, lement a dagadás és megmaradt a fogam!! Ez már több mint egy éve történt, és azóta sincs vele semmi bajom. Amilyen hitetlen voltam, annyira meglepődtem, hogy ilyen esetben is segíthet a kineziológia.
B. Tamásné Ilona 43 éves titkárnő

Soha nem hittem az ilyen hókusz-pókuszokban, de amikor az eddzőm azt mondta, hogy vége a pályafutásomnak a rúdugrásban, ha nem ugrom meg a következő versenyen az 5 métert, már bármilyen segítséget igénybe akartam venni. Még eddig egyszer sem sikerült az 5 méter, és ez az egész egyre idegesítőbb lett. Elkerültem Szirtesi Olíviához egy „stresszoldásra”. 3 nappal később a versenyen végre összejött!! Azóta ugrottam többször is 5 méter felett. Még mindig vannak bennem kételyek, de az eredmény magáért beszél!
U. Tamás 21 éves sportoló

2011. augusztus végén furcsa tünetek jelentkeztek nálam. Zsibbadtak a végtagjaim, izzadt a tenyerem és a lábam, szédültem, nyomást éreztem a szívemen, ájulásszerű rosszullétek törtek rám, éjszakánként pedig többször kiugrottam az ágyból a hirtelen jött rosszulléttől. Előfordult, hogy reggel alig mertem elindulni otthonról, mert féltem, hogy az utcán vagy egy járművön leszek rosszul. Úgy éreztem, egyik napról a másikra teljesen összeomlott a szervezetem. Természetesen először orvoshoz fordultam. Megfordultam egy gerincspecialistánál, mivel a nyakam is egyfolytában feszült és azt gondoltam, a gyerekkori gerincferdülésem okozza a problémát. Ő volt az első, aki először mondta ki: a tüneteimet a stressz okozza. Nem hittem neki, így tovább mentem. Üzemorvos, nyaki ultrahang, majd teljes kardiológiai kivizsgálás következett. Mindenhol negatívak lettek a leleteim és mindenhol ugyanaz hangzott el: stressz. Kénytelen voltam szembenézni a ténnyel: pániktüneteim vannak. Tudtam, hogy nagyon gyors segítségre van szükségem, azt is tudtam azonban, hogy gyógyszerhez csak a legvégső esetben vagyok hajlandó nyúlni, mert egyrészt nem akartam függővé válni, másrészt tisztában voltam azzal, hogy a gyógyszer a kiváltó okot nem fogja megszüntetni. Az Életközpontról egy barátnőmtől hallottam, így kerültem Olíviához is. A legelső alkalommal úgy mentem el hozzá, hogy fogalmam sem volt, mi fán terem a kineziológia, az efféle "hókuszpókuszok" távol álltak tőlem, de akartam magamnak adni egy esélyt. Jól tettem. :-) Ezen az első "kezelésen" történtekről azt szoktam mondani, hogy amikor Olíviához elmentem, egy nagyon mély gödörben voltam. Olívia azonban egy hatalmasat taszított rajtam, hogy meg tudjak kapaszkodni a gödör szélében. Innentől kezdve már csak rajtam múlt, melyik utat választom: a könnyebbiket, elengedve a gödör szélét, vagy meglátva az alagút végén a fényt, tovább küzdök felfelé.
Az utóbbit választottam. Ennek köszönhetően mára már sokkal jobban vagyok és olyannyira megváltozott pozitív irányban a gondolkodásom, sőt nem csak a világhoz, hanem a saját magamhoz való viszonyom is, hogy azt mondhatom, az eltelt idő alatt kicserélődtem, új ember lett belőlem. Ezért mindenkinek, aki hasonló problémával küzd, csak azt tudom tanácsolni, hogy ne habozzon, forduljon Olíviához segítségért!
D. K. 37 éves Budapest

Egy nagy érzelmi-párkapcsolati zűrzavar kellős közepén csöppentem bele a kineziológiába, kétkedve, szorongva, félelmekkel tele. Nem értettem, hogy mi a baj velem, csak mentem egyre lejjebb a negatív spirál mentén.
Innen indultam.
És ide jutottam: hogy jól érzem magam a bőrömben, hogy tudok újra felszabadultan nevetni, hogy egyre tisztábban látom és érzem, hogy ki vagyok és mit szeretnék, hogy mi a jó nekem. Önmagam megismerésében segített sokat a kineziológia, azáltal, hogy felszínre hozta az elakadásaimat előidéző történéseket, a mélyen eltemetett sérelmeket, fájó pontokat. Kikerültem végre abból a körforgalomból, ahol már jó ideje csak köröztem és sehogy se találtam a kijáratot. Hosszú volt az út, közel egy évig tartott a közös munka Olíviával, rácsodálkozásokkal, könnyekkel, jó beszélgetésekkel tarkítva. Innen már egyedül megyek tovább, tudva azt, hogy bármikor visszatérhetek. És ide szívesen vissza is térek, mert ő egy őszinte és egyben mégis gyengéd és bátorító tükröt tartott elém. Köszönöm!
D.Gabriella ügyvéd